Nem vagyok normális. Hát ezért jobb, ha az ember befogja a száját, és nem mond senkinek semmit. Akkor nem tudnak ennyire a lelkébe taposni. Gyűlölöm ezt a szemét parasztot. Soha senki nem bántott meg ennyire. Csak nem értem, ha ennyire utálom, akkor miért ég még mindig számon csókja, és miért van olyan érzésem, mint mikor először ért hozzám, miért remeg meg a térdem, ha arra gondolok, hogy megérintett? Teljesen megőrültem.
Sírni lett volna kedved. Az összes fájdalmas és megtörtént emléket kimosni gondolataim közül a könnycseppek záporával. De ez lehetetlen. Ahogy az is, hogy teljesen elfelejtsem Sebastian Acerlotot, életem főmegkeserítőjét. Az egyik sikátor mellett elhaladva, éreztem, ahogy valaki beránt a kihalt utcaszakaszra, majd a falhoz nyom és megcsókol, mielőtt még ellenkezhettem volna, az észérvek felmondták a szolgálatot, és leginkább arra kellett figyelnem, nehogy térdeim összerogyjanak, és elvágódjak a földön. Ismét tizennégy évesnek éreztem magam, és miközben átfontam karjaimat a nyakán, szinte láttam magam előtt az egész életünket. Lepörögtek előttem az események, és magával ragadott a Sebastianból áradó szenvedély. Nem is akartam már semmit, gondolkodni is csak akkor tudtam, miután elváltunk egymástól. A biztonság kedvéért két kezemmel kabátja anyagjába kapaszkodtam. Semmi kedvem nem volt elterülni előtte.
- Ha nem szerettél minek vagy itt? - kérdeztem vádlón, de következő kínos kérdésével, ismételten belém fojtotta a szót. Na ez lesz az a kérdés, amire semmi pénzért nem fogok válaszolni. Elfelejtheti.
- Semilyen napot nem tartunk. Éppen néhány perccel ezelőtt nyilvánítottad ki, hogy csak szórakoztál velem. Hát felejtsd el, hogy bármit is mondok neked. Ki tudja mikor leszel olyan kedves, hogy ismételten a lelkembe taposol?! - kérdeztem felháborodottan, miközben vettem egy mély levegőt és eltoltam magamtól.
- Válaszolj te. Miért élvezed, ha tönkre tehetsz? - kérdésem átlátszó volt, és rettentően értelmetlen, mert én magam is tudtam rá a választ, de most egyszerűen csak az érdekelt, hogy felejtse el, amit ő kérdezett. Mert kizárt, hogy arra valaha választ fog kapni... Nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése