- Ugyan Zoe, te is tudod ,hogy kell a közelségem. - Simultam rá a lányra és esélye sem volt a menekülésre. A falhoz szorítottam. Persze nem konkrétan erősen, csak ,hogy ne tudjon menekülni. Teljes testemet a lányéhoz simítottam.
- Azért élvezem ,mert élvezem. - Húztam számat édesen huncut vigyorra. Kicsit szédítsük a lányt. Hiába ,ő még nem tudja mennyit tanultam az évek során. 20 éve sem voltam könnyű eset, de most. Zoe sem fog tudni ellenállni.
- Zoeee... - Suttogtam nevét. Szám szinte nyakát súrolta forró leheletem pedig bőrét és vérét forrósította fel. Szívem egyre gyorsabban vert, talán nem csak rá, hanem saját magamra is hatással vagyok.
- Nyugodtan játszhatod a ridegséget tovább. De mindketten tudjuk ,hogy a csókom... az érintésem.. a hangom... mindenemet észvesztően kívánod. - Számat még mindig rettentően közel tartotta nyakához és dekoltázsán és a végén megcsókoltam ,de még rendesen hozzá sem ért ajkam az övéhez ,már el is húztam arcom.
- Ki számodra a legfontosabb? - Húztam fel szemöldököm és arcomon ismét a régi Seb állt Zoe előtt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése