- Látom kicsim rád legalább számíthatok. - Vigyorogtam Beccára. Hát igen ő az aki bármit megtenne értem. És ez annyi önbizalommal tölt el. Csodálkozom ,hogy még nem szálltam el.
- Jajj Rebecca ne legyél már ilyen szánalmas. - vágódott le Jesse a kanapéra. Hát én ezt megverem. Nyugodtan csinálja csak tovább a húga ezt az elbüvölő kis rajongást. Megint lányt akarok. Felhorkantam Zoe beszólásán miszerint Becky kiesik a kis kosárból. Hát azért... ez hülyeség. Oké, az egyik hírt elmondta Zoe. De ez azt is jelenti ,hogy a másik közlése már az én feladatom lesz. Ajajj. Nem hiába választotta a ház hírét. Rebecca külön örült az összeköltözéshez és Jesse is egészen jól fogadta.
- Én nem fogok takarítani. - Jelentette ki Jess aki épp húgát ölelte vissza.
- Na ez meg a másik. Mindenki kiveszi ,minden munkából a részét. - Itt most én parancsolok. És ez eddig is így lett volna a helyes.
- Mi van csak nem szülősdit fogtok játszani? - Ez tökéletes kérdés volt. Így legalább el tudom kezdeni mondandómat.
- De igen azt fogjuk csinálni. Megpróbálunk olyan lenni mint egy nagy család. - A nagy családra szemeit rám emelte. - Zoe terhes. - Reméltem ,hogy elég gyorsan hadartam ahhoz ,hogy ne hallják ,de sajnos éppen ,hogy túl lassan sikerült kimondanom. - Igen kistestvéretek lesz és most az egyszer mindenki részt vesz mindenben. Egyenlőre segítjük Zoet. Utána pedig pelenkázás, etetés, játék ,sétáltatás. Mindegyiknek meg fogjátok tanulni a jelentését. - Hát Inkább úgy döntöttem fiamat figyelem ,aki kishijján ledőlt a kanapéról szemeit pedig kidüllesztette. Hát tuti a szavakat keresi. Lányomra rá sem mertem nézni. Mind a ketten éppen elég nehéz esetek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése