Meghökkenve néztem Sebastiant miközben a kabátom cipzárjával ügyködött.
- Ne - sikkantottam fel fojtott hangon, mikor megláttam mit csinál. - Seggfej - löktem el magamtól, szikrákat hányó szemekkel, és amilyen gyorsan csak tudtam, visszahúztam a kabátot. - Darren nem csinálna ilyet - szürtem indulatosan. - Legalábbis nem az utca közepén - jegyeztem meg csak úgy mellékesen. Az nem is baj, ha ő ezt nem hallja. Nem kell neki tudnia Darren szokásairól. Habár most már olyan mindegy, mert ki lettem dobva. Azt hiszem, minél előbb el kell mennem a cuccaimért. Főleg, hogy most már egy ruhám sincs, mert Mr. Paraszt tönkretette.
- Jó, nem érdekel a hülye múltad. De legalább a lányomnak volt egy kis esze, és a világot megszabadította egy hárpiától - húztam ki magam büszkén.
- El kell mennünk a cuccaimért. Már biztos lelépett otthonról. - mondtam Sebastiannak, majd belekaroltam és elhopponáltam a kúria elé. Szám nyitva maradt a csodálkozástól és szemeim teniszlabda méretűre tágultak.
- Ez nem normális - kiáltottam fel hisztérikusan, miközben a hatalmas bőröndbe tettem cuccaimat, amik a földön feküdtek. - Hogy volt képe kidobálni mindenemet? Te meg ne csak ott állj, segíts Sebastian, ha vlt annyi merszed, hogy kitálaltál neki. Nem hiszem el - hisztiztem, de a végén már inkább az eddig összeszedett ruhákat is visszadobtam egy kupacba a földre és elindultam a bejárati ajtó felé. Hétvége volt. Az őrök sehol, Darren pedig nem volt itthon. Könnyű szerrel juthattam volna be, ha a varázspálcám nálam van. De így... semi esélyem. Pedig valamit kitalálok. Addig nem megyek el innen...
- Ne - sikkantottam fel fojtott hangon, mikor megláttam mit csinál. - Seggfej - löktem el magamtól, szikrákat hányó szemekkel, és amilyen gyorsan csak tudtam, visszahúztam a kabátot. - Darren nem csinálna ilyet - szürtem indulatosan. - Legalábbis nem az utca közepén - jegyeztem meg csak úgy mellékesen. Az nem is baj, ha ő ezt nem hallja. Nem kell neki tudnia Darren szokásairól. Habár most már olyan mindegy, mert ki lettem dobva. Azt hiszem, minél előbb el kell mennem a cuccaimért. Főleg, hogy most már egy ruhám sincs, mert Mr. Paraszt tönkretette.
- Jó, nem érdekel a hülye múltad. De legalább a lányomnak volt egy kis esze, és a világot megszabadította egy hárpiától - húztam ki magam büszkén.
- El kell mennünk a cuccaimért. Már biztos lelépett otthonról. - mondtam Sebastiannak, majd belekaroltam és elhopponáltam a kúria elé. Szám nyitva maradt a csodálkozástól és szemeim teniszlabda méretűre tágultak.
- Ez nem normális - kiáltottam fel hisztérikusan, miközben a hatalmas bőröndbe tettem cuccaimat, amik a földön feküdtek. - Hogy volt képe kidobálni mindenemet? Te meg ne csak ott állj, segíts Sebastian, ha vlt annyi merszed, hogy kitálaltál neki. Nem hiszem el - hisztiztem, de a végén már inkább az eddig összeszedett ruhákat is visszadobtam egy kupacba a földre és elindultam a bejárati ajtó felé. Hétvége volt. Az őrök sehol, Darren pedig nem volt itthon. Könnyű szerrel juthattam volna be, ha a varázspálcám nálam van. De így... semi esélyem. Pedig valamit kitalálok. Addig nem megyek el innen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése