Zoe

Zoe

Követtem dr. Andrewst a nappaliba, majd leültem vele szembe a kanapéra. Elkezdte aktatáskájából kiszedegetni iratjait. Egy halomnyi hivatalos papír, amiket én egyáltalán nem akarok aláírni. Pedig muszáj leszek.

- Mind a ketten tudjátok, hogy a legnagyobb problémát a személyes tárgyaitok értékbeli megoszlása fogja jelenteni. Szeretném, ha mind kettőtökben megfogalmazódna, hogy mit szeretne a beszélgetés után már magáénak tudni. Sok válásnál, ez a leghosszabban elnyúló ügy. Nem tudnak megegyezni, hogy ki mit szeretne magával vinni a családi vagyontárgyakból... a másik pedig, hogy kinél helyezze el a bíróság végleg a gyerekeket, a másik fél pedig milyen gyakorisággal kaphasson engedélyt a látogatásukra. Természetesen, ebben is próbáljuk majd elérni a számotokra legegyszerűbb megoldást. - Komolyan úgy adta elő magát, mintha mindennap ezt a bemagolt szöveget kántálná a válni kívánóknak. Hát kit érdekel, hogy mit és hogy próbál kellemesebbé tenni. Különben is, nálunk a gyerek kérdés meg van oldva. Jayden választott. A döntését pedig tiszteletben fogom tartani. Nem tudnám rávenni egyébként sem, hogy velem éljen.

- Inkább mutasd miket kell aláírni - mondtam egy sóhajtás kíéretében, majd elvettem tőle a tucatnyi papír mennyiséget és ahova ujjával bökött, aláírtam. Már csak Sebastian aláírása kell, és végeztünk egymással. Nekem ugyan nem kell sem az ócska csotrogánya a garázsból, sem egy bútordarab. Csak a ruháimat, és a személyes dolgaim kellenek. A többi nem kell.

- Nagyszerű. Gyorsan haladunk - jegyezte meg mosolyogva a férfi és feljebb tolta szemüvegét.  - Akkor az osztozkodás...

- Nem tartok igényt a vagyoni tárgyakra, csak a személyes holmiaimra, valamint a banki széfben található pénz összeg háromnegyedére. - Vágtam közbe, mielőtt Andrews ismételten egy órás monológot tartott volna. 

- Önnek így megfelel Mr. Acerlot? Mert akkor már csak annyi, hogy lepecsételem a papírokat és végeztünk is.

- Meg fog felelni neki - néztem mélyen Sebastian szemeibe. Nekem csak a pénz kell, ráadásul abból is marad neki. Most még önző se voltam... a gyerekek is az övék, a ház, minden. Végeztünk.