Sebastian

- Én csak segíteni akartam az ötleteimmel. - Szóltam ártatlanul Zoenak. - Mellesleg ne nagyon helyezd kényelembe magad. Mert tudod ha valahol nem látnak szívesen ,akkor ott nem kéne lenned.- Nem érdekel ,hogy mi volt várható és ,hogy most éppen bunkó vagyok, de igazam van. - Igazad van, tudhattam volna ,hogy a kurvákat nem lehet szelidíteni. Hát igen ,igaz ,hogy még a kutyák is értelmesebbek a hozzád hasonlóknál. - Pff. Ez szép volt. Gratula magamnak ,a hatalmas Sebastiannak. Hoppá, hát ezt a kérdést nem vártam, de nem fogok neki válaszolni.
- Emlékszel? Nekem van magán szférám. - Mert én megtehetem. - Te rontottad el. - Suttogtam ,de tudtam úgyis meghallja. Most pedig a fejemet tenném rá ,hogy pakolni megy. Rendben. Menjen el ,de a ruháin kívül vész még valamit magával, ha rajtam múlik.

- Tessék. - Dobtam le elé ismét egy táskát ,csak ezen mesefigurák hada díszelgett. - Ha minden igaz körülbelül 10 perc és érkezik. - Tudtam érti mire célzok, de azért szememmel a kisfiú képére böktem. Nem mondom ,hogy ezt hű de könnyű volt csinálni ,de Zoe megérdemel egy kis fejmosást, Jayden pedig nem fog ebbe belehalni. - Nyugodtan összepakolhatod a játékait ,mert kétlem ,hogy a ruháival és az új szeretőddel el fog lenni egész nap. - Hangomban egy csepp érzelem nem volt, tudtam ,hogy ez a kisfiúval nem éppen a legnagyobb fair ,de Zoeval ez....