- Mindkettőt. - éppen ideje lenne már ,hogy együnk mert tényleg le fogom tenni az összes szatyrot és nem fog érdekelni ,hogy fogja cincálni. De ha eszünk ,akkor együnk és talán utána még egy nagyon kicsit segítek neki.
Ledobtam a pakkokat a legközelebbi asztalhoz és már ugrottam is a nagy hűtőhöz ,hogy kioszthassam mit vegyen nekem.
- Egy nagy banános kelyhet kérek. - Hogyan lehet valaki olyan lassú mint ez a nő? 10 perc alatt má 10 ilyet megcsinálna ő ,meg olyan nagy lassúsággal és unalommal készíti a kelyhet ,hogy az ember elálmosodik ha ránéz. Miért nem mennek az ilyenek szabadságra? Vagy akkor siessen ,mert az a dolga. miért van ilyen sok szerencsétlen ezen a bolygón? Néha úgy érzem én vagyok itt az egyetlen normális, hogy ebben mások miért nem értenek velem egyet.
Figyeltem ahogy Zoe furcsán nézeget a szomszéd asztalnál ülőre ,aki le se vette a szemét anyámról. De aztán inkább úgy döntöttem ,hogy semmi kedvem tudomást szerezni ahhoz ,hogy ők ketten ismerik-e , és ha ismerik is honnan ismerik egymást. Kicsit turmixoltam még a fehér-sárga színű fagylaltgombócokat és egy-egy kanállal számba nyomtam.
- Oké. - arcomon egy gonosz vigyor ereszkedett el mikor Zoe hátrafordult. Vagy mégsem oké. Mi lenne ha itt hagynám és szépen beülnék a moziba egy filmre? Annyira jó lenne ,hogy össze vissza keresgetne.
- Csá. Néztem fel ,mikor egy ismeretlen hang szólított meg. De annyira egyértelmű volt ,hogy az a fiú ült le az asztalhoz ,aki miatt távozott szerintem anya.
- Tudnom kéne? - Vontam fel szemöldököm, de arcomon mégsem tükröződött a kíváncsiság. Úgyis elmondja kicsoda. akkor én miért gondolkozzak?
- Talán ha édes akkor ne edd meg. És jó lenne ha nem ennéd meg más kajáját. - Támasztottam meg fejem ,miközben kissé mérgesen néztem rá. Nathaniel Hemswort.Ismerős a név ,de még mindig nem tudom ki ez. Talán mintha Tim szájából hallottam volna ,de már régen.
- Rendben. - Néztem kezét ,de nem fogtam meg. Természetes ,hogy az jobban izgatja ki vagyok én, mint ,hogy saját maga kicsoda. Szóval ő nem ismer engem. Akkor nekem sem kell őt, szóval semmi rossz érzésem nem lehet ,mert az ő hibája. - Jayden Acerlot. - Szóltam oda kissé sértetten. - Nah, szóval honnan kellene ismernelek? Mert eddig még ezt nem árultad el. - Miért ne lennék bunkó? Megtehetem és egyenlőre azt sem tudom ki ez, mellesleg nem jön be ha valaki ilyen hülye mondatokkal akar bevágódni. Sokkal jobb lenne ha engem dicsérne, nem pedig ezt a hülye fagyit ,ami még mindig ott olvad a tányéromba...
Ledobtam a pakkokat a legközelebbi asztalhoz és már ugrottam is a nagy hűtőhöz ,hogy kioszthassam mit vegyen nekem.
- Egy nagy banános kelyhet kérek. - Hogyan lehet valaki olyan lassú mint ez a nő? 10 perc alatt má 10 ilyet megcsinálna ő ,meg olyan nagy lassúsággal és unalommal készíti a kelyhet ,hogy az ember elálmosodik ha ránéz. Miért nem mennek az ilyenek szabadságra? Vagy akkor siessen ,mert az a dolga. miért van ilyen sok szerencsétlen ezen a bolygón? Néha úgy érzem én vagyok itt az egyetlen normális, hogy ebben mások miért nem értenek velem egyet.
Figyeltem ahogy Zoe furcsán nézeget a szomszéd asztalnál ülőre ,aki le se vette a szemét anyámról. De aztán inkább úgy döntöttem ,hogy semmi kedvem tudomást szerezni ahhoz ,hogy ők ketten ismerik-e , és ha ismerik is honnan ismerik egymást. Kicsit turmixoltam még a fehér-sárga színű fagylaltgombócokat és egy-egy kanállal számba nyomtam.
- Oké. - arcomon egy gonosz vigyor ereszkedett el mikor Zoe hátrafordult. Vagy mégsem oké. Mi lenne ha itt hagynám és szépen beülnék a moziba egy filmre? Annyira jó lenne ,hogy össze vissza keresgetne.
- Csá. Néztem fel ,mikor egy ismeretlen hang szólított meg. De annyira egyértelmű volt ,hogy az a fiú ült le az asztalhoz ,aki miatt távozott szerintem anya.
- Tudnom kéne? - Vontam fel szemöldököm, de arcomon mégsem tükröződött a kíváncsiság. Úgyis elmondja kicsoda. akkor én miért gondolkozzak?
- Talán ha édes akkor ne edd meg. És jó lenne ha nem ennéd meg más kajáját. - Támasztottam meg fejem ,miközben kissé mérgesen néztem rá. Nathaniel Hemswort.Ismerős a név ,de még mindig nem tudom ki ez. Talán mintha Tim szájából hallottam volna ,de már régen.
- Rendben. - Néztem kezét ,de nem fogtam meg. Természetes ,hogy az jobban izgatja ki vagyok én, mint ,hogy saját maga kicsoda. Szóval ő nem ismer engem. Akkor nekem sem kell őt, szóval semmi rossz érzésem nem lehet ,mert az ő hibája. - Jayden Acerlot. - Szóltam oda kissé sértetten. - Nah, szóval honnan kellene ismernelek? Mert eddig még ezt nem árultad el. - Miért ne lennék bunkó? Megtehetem és egyenlőre azt sem tudom ki ez, mellesleg nem jön be ha valaki ilyen hülye mondatokkal akar bevágódni. Sokkal jobb lenne ha engem dicsérne, nem pedig ezt a hülye fagyit ,ami még mindig ott olvad a tányéromba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése