- Jesse ,most ,hogy lehetsz ilyen szemét? Kötelességed se.... - Próbáltam beérni Jesset aki már megint nem volt hajlandó megvárni. Miért van az ,hogy én tök rendes vagyok vele... na jó ezt inkább vissza kéne szívnom. De lényegében tényleg szoktam kedves lenni. Ahogyan egyesek mondanák"mikor alszok". De én tökéletesen átlátok az álcákon ,mert mindenki imádja ,ha az én közelembe lehet.
- Jayden fejezd már be. Mit tudom én? Kérdezd meg Rebeccát... - Még csak az kéne. Tőle és a Rómeójától szabályosan kiütéseim lesznek a közeljövőben. Vagy már vannak is. Amúgy sem értettem soha Rebeccát de így. Így már veszélyes.
- Merlinem... Dehogy kérdezem. Beszéltél te mostanában vele? Tuti nem. mert nem is lehet. Tegnap például észre se vette amikor lenyúltam a laptopját.- Komolyan csak feküdt az ágyán és fülig érő szájjal beszélt a telefonjába. Egyáltalán hogyan lehet ilyen nagy vicsorral beszélni? Na ,de a lényeg az ,hogy még rám is nézett ,de nem is nagyon érdekelte ,hogy lenyúltam a laptopját. Máskor rá sem lehetett nézni. Oké, tudom furcsa a varázsló kontra laptop dolog ,de nálunk tök átlagos ,sőt fel sem tűnik ,hogy ennek nem így kellene lennie.
- Akkor mit tudom én kérdezz meg valaki mást. Csak hagyjál már én elmegyek. - Mióta olyan fontos ember ,hogy annyit nem tud kinyögni ,hogy ezt meg ezt mondjam neki? Miért nem vagyok itt fontos senkinek?
- Jesseeeee! - Üvöltöttem. - Nem hiszem ,hogy erre se vagy képes. - De most komolyan. Én vagyok az egyetlen, imádni való kisöccse erre semmi?
- Tim nem jó? - Még jobb ötlet. Samantha nem olyan lány ,mint akiket Tim szed össze és amúgy is.. - Tudod mit? Nem érdekel. - Fordult hátat és már éppen lépett volna ki az ajtón amikor elé ugrottam és ismét bevetettem a szomorú, elkeseredett ,nincstelen fiú báját. Hosszú szempilláim gyorsan lecsukogattam, szemeim pedig nagyra düllesztettem ,közben számat lefelé gördítettem.
- Fejezd már be! - Hagyott ott. Ezt már nem hiszem el. Soha többet nem beszélek vele. Sőt innentől be se jöhet a házba. Mert úgy lesz ahogyan én mondom.
- Úgy döntöttem Jesse nem fog többet itt lakni. - Kortyoltam bele szívószálamba és közben hivatalosan ,pont mint egy nagyfőnök, néztem apámra.
- Nagyon örülök neki ,hogy te úgy döntöttél... De itt fog. - Mosolygott rám, mintha most valami ,hű de nagy dolgot mondott volna.
- Rakjuk már ki ,őt is, meg Rebeccát is. Tényleg nem lehet velük együtt élni. - Csóváltam meg fejemet, de hiába úgyse érti meg.
- Oké, kirakjuk mind a kettőt és velük mész te is. Tökéletes lesz. Én pedig elleszek egyedül. - Gúnyolódott és közben a pultra tette az üres véres poharát. Na persze, kidobna mi? Én is attól félek. És akkor lakhatna itt a kurvákkal akik éjszakánként látogatják. Igen én mindenről tudok. Vagy csak szimplán Selenával akitől guta ütést tudok kapni. Ja és akkor ott vannak a halálfalók is. Zűrös ember ül itt velem szembe ,pedig csak egy hétköznapi srácnak tűnik ,de juj.
- Seb... hogyan érem el ,hogy egy lány észrevegyen? - ez túl hamar csúszott ki a számon és már nem tudtam visszaszívni.
- Hah. - Röhögött bele a képembe.
- Kössz. Biztos menni fog. - Néztem rá gyilkos szemmel.
- A legjobb emberhez fordultál. elvégre én vagyok a minta pasi. - Vagy nem. Sőt ,biztosan nem...
- Jayden fejezd már be. Mit tudom én? Kérdezd meg Rebeccát... - Még csak az kéne. Tőle és a Rómeójától szabályosan kiütéseim lesznek a közeljövőben. Vagy már vannak is. Amúgy sem értettem soha Rebeccát de így. Így már veszélyes.
- Merlinem... Dehogy kérdezem. Beszéltél te mostanában vele? Tuti nem. mert nem is lehet. Tegnap például észre se vette amikor lenyúltam a laptopját.- Komolyan csak feküdt az ágyán és fülig érő szájjal beszélt a telefonjába. Egyáltalán hogyan lehet ilyen nagy vicsorral beszélni? Na ,de a lényeg az ,hogy még rám is nézett ,de nem is nagyon érdekelte ,hogy lenyúltam a laptopját. Máskor rá sem lehetett nézni. Oké, tudom furcsa a varázsló kontra laptop dolog ,de nálunk tök átlagos ,sőt fel sem tűnik ,hogy ennek nem így kellene lennie.
- Akkor mit tudom én kérdezz meg valaki mást. Csak hagyjál már én elmegyek. - Mióta olyan fontos ember ,hogy annyit nem tud kinyögni ,hogy ezt meg ezt mondjam neki? Miért nem vagyok itt fontos senkinek?
- Jesseeeee! - Üvöltöttem. - Nem hiszem ,hogy erre se vagy képes. - De most komolyan. Én vagyok az egyetlen, imádni való kisöccse erre semmi?
- Tim nem jó? - Még jobb ötlet. Samantha nem olyan lány ,mint akiket Tim szed össze és amúgy is.. - Tudod mit? Nem érdekel. - Fordult hátat és már éppen lépett volna ki az ajtón amikor elé ugrottam és ismét bevetettem a szomorú, elkeseredett ,nincstelen fiú báját. Hosszú szempilláim gyorsan lecsukogattam, szemeim pedig nagyra düllesztettem ,közben számat lefelé gördítettem.
- Fejezd már be! - Hagyott ott. Ezt már nem hiszem el. Soha többet nem beszélek vele. Sőt innentől be se jöhet a házba. Mert úgy lesz ahogyan én mondom.
- Úgy döntöttem Jesse nem fog többet itt lakni. - Kortyoltam bele szívószálamba és közben hivatalosan ,pont mint egy nagyfőnök, néztem apámra.
- Nagyon örülök neki ,hogy te úgy döntöttél... De itt fog. - Mosolygott rám, mintha most valami ,hű de nagy dolgot mondott volna.
- Rakjuk már ki ,őt is, meg Rebeccát is. Tényleg nem lehet velük együtt élni. - Csóváltam meg fejemet, de hiába úgyse érti meg.
- Oké, kirakjuk mind a kettőt és velük mész te is. Tökéletes lesz. Én pedig elleszek egyedül. - Gúnyolódott és közben a pultra tette az üres véres poharát. Na persze, kidobna mi? Én is attól félek. És akkor lakhatna itt a kurvákkal akik éjszakánként látogatják. Igen én mindenről tudok. Vagy csak szimplán Selenával akitől guta ütést tudok kapni. Ja és akkor ott vannak a halálfalók is. Zűrös ember ül itt velem szembe ,pedig csak egy hétköznapi srácnak tűnik ,de juj.
- Seb... hogyan érem el ,hogy egy lány észrevegyen? - ez túl hamar csúszott ki a számon és már nem tudtam visszaszívni.
- Hah. - Röhögött bele a képembe.
- Kössz. Biztos menni fog. - Néztem rá gyilkos szemmel.
- A legjobb emberhez fordultál. elvégre én vagyok a minta pasi. - Vagy nem. Sőt ,biztosan nem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése