Sebastian

Körülbelül egy hónap. Hah. Hát azért nem számítottam ilyen sok időre ,de jó lesz ez így. Aztán majd gondolkozok. Nem tudom jó dolog ez így. Persze én elleszek ,de Jaydennek lehet lesz ebből valami traumája. Elvégre Jesséket már külön neveltük. Jayden viszont rám marad, mert kétlem ,hogy Zoe olyan hú de sűrűn akarja látogatni. Visszatért a régi tinilány a szívébe, akit most úgy megfojtanék, de úgy hogy... hagyjuk.
- Biztos vagyok benne ,hogy kellenek még azok a papírok. - Villantottam ki hófehér fogaim egy mosollyal. Közben kinyitottam az ajtót és végre távozott az ügyvéd.
- Nem tudom miről beszélsz. - Tagadtam csökönyösen és hanyatt dobtam magam a kanapén. Pont ideális méretű volt. Fejem és a lábam is a vastag karfán volt.
- Mellesleg te nyugodtan elmehetnél pszihológushoz. Nálad sokkal nyugodtabb embereket is zárnak be a gumiszobákba. Előzd meg gyorsan. Ki tudja mikor állnak az ajtódba fehér ruhácskával és sok sok tűvel. - Mondandóm végén gúnyosan elmosolyodtam és végig a hatalmas üvegcsillárt kémleltem magam fölött.
- Hogy mi a bajom? Áh, semmi. Hogy is lehetne pont veled? Áh te Szent ember vagy. Eltekintve attól ,hogy ezzel azzal kicsit henteregsz itt-ott. De ez csak részletkérdés? Tudod mit? Van egy jó ötletem. Szimplán állj ki a sarokra meztelenül... biztos lesz fogás és gondolj bele még pénzt is kapnál és nem is kellene tőlem semmi. Nah meg a még jobb oldala... nem kellene senkivel komoly kapcsolat, sőt beszélned sem kellene vele. Látod ez pont hozzád való dolog. Nyugodtan menjél csak gyorsan hirdetőtáblákat vagy ilyesmiket gyártani. - Szóltam neki gúnyosan miközben arcomon még mindig ott volt az a gúnyos mosoly...