Zoe

Rebecca tejeskávéját kevergetve ült a pultnál, én pedig magyaráztam neki, mire kellene figyelnie. Egy idő után, rá kellett jönnöm, feleslegesen teszem, ugyanis csak fejét gépiesen fel-le mozgatva tettette, hogy figyel rám. 

- Imádom, hogy mindig feleslegesen jártatom a számat - mondtam felháborodottan. 

- Zoe, meg leszek. - Ilyet is furcsa volt Rebecca szájából hallani. Esküszöm, csodálkoztam, hogy nem vágott le egy hisztit, hogy őt miért hagyjuk itthon, miért nem visszük magunkkal nyaralni. Nagyon remélem, hogy semmi őrültségre nem készül. Mondom ezt én... - Csak... - Mielőtt azonban lányom befejezhette volna mondatát Jayden jelent meg a lépcső tetején, majd szélesen vigyorogva vetette magát Rebeccára, aki majdnem leesett a székről.

- Rebecca, megyek nyaralni apával - mondta szempilláit rebegtetve, miközben "teljesen véletlenül" ujjait beleakasztotta Rebecca szőke hajzuhatagába és erősen megrántotta. Komolyan, nem értem miért jó Jaydennek, ha minden adandó alkalommal, mikor Rebeccával beszélget megsérti, esetleg megüti, aztán természetesen őt kell sajnálni. 

- Zoe szólj már rááá - sikította Rebecca, miközben felpattant helyéről. 

- Jayden, mi van rajtad? Át kellene öltöznöd. Nem az Északi-sarkra megyünk. Nyugodtan vehetsz fel pólót, rövid nadrágot. Kicsim, szállj le a nővéredről - szóltam rá, mikor már megint Rebeccát ölelte át, és ujjait derekába mélyesztette, az pedig természetesen sikított. 

- De még nem mondtam el neki, hogy apa csak Nekem fog venni egy kutyát. És csak apának meg nekem fog engedelmeskedni.

Az biztos, hogy már születése pillanatában tudta Rebecca gyengepontját, és ki is használta, ha bánthatta. Csodálom, Jesse-vel szemben ilyeneket nem enged meg magának. Rebecca természetesen most is, mint általában tátogva rohant fel szobájába, hangosan bevágva maga mögött az ajtót. 

- Jayden, öltözz át.

- De én...

- Nem érdekel a kifogás.

- Anya én így akarok menni...

- Öltözz át!

Az emeletre érve, még mindig sértődötten bámultam Sebastiant. Ő pedig az én gyengepontomat ismerte...

- Én nem akadtam fent, csak éppen nem szeretném, ha legközelebb mikorra megyek az iskolába Jaydenért, azt lássam, ahogy a lányok szoknyája alatt fekszik. Vagy a szünetben wc-re kísérgeti őket... Mégis csak a te fiad, a te géneidet örökölte. Belőled pedig bármit kinézek - mondtam ellágyulva Sebastiannak, miközben hajával játszottam. 

- Ha engem kérdezel semmit - haraptam rá alsó ajkamra, majd ellenállhatatlanul elvigyorodtam. - De mivel indulnunk kellene, ezért nadrágot, hozzá pólót, vagy inget. Aztán lent találkozunk, mert jött a taxi... - leheltem csókot ajkára, majd elindultam lefelé. - A bőröndöket is hozd majd.