Évek, évszázadok múltak el, mikor utoljára találkoztak. Akkor azt hitték már nincs többé. De talán az idő begyógyította sebeiket. Mit tennél ha egy váratlan pillanatban rád szakadna a múlt? Küzdenél vagy belenyugodnál, hogy újra át kell élned?

2010. augusztus 20., péntek

Zoe

Ahogy végig dőltem a kanapén, fejemet Sebastian ölébe tettem, majd kikaptam kezéből a már félig üres alkoholos üveget és meghúztam. Nem éreztem az ital ízét, de a mámoros hangulat el is felejtette velem ezt az enyhe kellemetlenséget.
- Reggel jönnek a kölykök, akiket Te csináltál - csuklottam egyet, majd az üveget neki vágtam a szemközti falszakasznak.  - Sokan mondták már... nem igazán hatsz meg vele. Csak vigyázz, nehogy ennek a kurvának eljárjon a szája. - Szavaimat komolyan gondoltam, de arcizmaimat már nem voltam képes kontrollálni, így mondandóm közben végig széles vigyor terült el vörös ajkaimon, szemeim pedig ködösen csillogtak a drogtól. 

Ahogy lábra vergődtem magam, elindultam befelé, de az ajtó küszöbnél valahogy megtántorodtam. Bárhogy próbálkoztam, hogy felemeljem lábaimat, egyiket a másik után, valahogy nem akartak engedelmeskedni. Egy hangos csuklás után, nem bírtam tovább és szerencsétlenkedésemen kénytelen-kellettlen felröhögtem. Kezeimet átfontam combomon, hogy úgy emeljem meg, de ezzel is csak azt értem el, hogy neki vágódtam az ajtónak. Ahogy két karfonódott a derekamra, hátra néztem és Sebastiannal találtam szembe magam.
- Mondtam, hogy nem. Nem bízom benned - üvöltöttem a srácra. Hát igen, ha az ember bedrogozik, gyakoriak a hangulatváltozásai. Sikerült neki löknöm a bárpultnak de lábaim összecsuklottak. Mikor Sebastian felém indult, már nem láttam gyengédséget és kérlelést szemeiben. Sötétkék íriszeiből csak annyit tudtam kiolvasni, hogy " ugyis elveszem amit akarok". Hülye bunkó. És én vagyok a ribanc. Akkor ő meg a hímkurva.  Pár percig megrémültem, de aztán felkaptam rá fejem és úgy láttam, hogy bőre átváltozott zöldé. Harsány nevetésem betöltötte az egész birtokot. Már könnyeztem a röhögéstől, Sebastian pedig értetlenül nézett rám. 
- Lehet, hogy Shrek elveszett testvére vagy - mondtam még mindig kacarászva, és már összegörnyedve, hasamat fogva hahotáztam. - Annyira gyönyörű zöld a bőröd Sebastian. Csak tudnám, hogy csináltad - mégegyszer hangosan felröhögtem, és már nem tudtam visszafogni magam. - Hol hagytad Szamárt meg Kandúrt? Azt hiszem így hívták a mese figura haverjait - gondolkodtam el, majd arcát kezdtem fürkészni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése