Figyeltem ahogy Zoe odasétál az ágyhoz és megérinti ez egyik gyerek kezét. Fogadni merek, hogy mindketten ugyanazon gondolkodtunk és valami hasonlót vártunk mikor hozzáért a fiúhoz. Még ha sokszorosítva lennének se ilyenek lennének, nem beszélnének és nem tűnnének ilyen valóságosnak. Persze ha más átkok alatt lennének... de akkor sem. Túl élethűek.
- Százfűlé-főzet? - talán. - Gondolkodtam hangosan. Vagy egy kicsivel több gyerekünk van, mint azt gondoltuk volna. Hát ez a két lehetőség van és mivel az egyik merő hülyeség volt így egyedül maradt a főzet. Igen, varázsereje az lehet, hogy nincs, de elvileg az nem zárja ki azt, hogy ne tudjon bájitalt keverni. De mi oka lenne rá egy olyan gyereknek mint Jayden gyártani még egy párat magából? Mert, hogy ő soha nem akarná azt, hogy mások is kiélvezhessék azt, ami csak az övé. És hol van, ha nem ez között a három angyal között? Márpedig ilyen rövid idő alatt még ő sem tanulhatott meg jól viselkedni. Sőt,, ő lenne az utolsó aki kedves és aranyos akarna lenni, még a színjáték kedvéért se, vagy én ismertem félre.
- Anyuci, ne játszd az értetlent. Jayden vagyok. - Szólt az egyik gyerek, miközben mind a két szobában maradott ugyanolyan túlságosan kedves mosolyt lövellt felénk. Oh, mi lesz itt, vagyis sokkal inkább mi van.
- A hangjuk. - Oké, én feladtam. Mi tud egy embert teljesen lemásolni? Van egyáltalán ilyen varázs? Mert ha van, akkor fejet hajtok az előtt aki ilyen tökéletesen végrehajtotta. És hogy az nem Jay volt, aki nem tud varázsolni az is biztos.
- Nincs ilyen varázslat. Vagy ha van, akkor én erről még nem hallottam. - Lehet, hogy nem kellett volna kijelentenem , arcát és jelenlegi idegállapotát tekintve, de már nem tudtam visszaszívni.
- Hidd el, ha elrabolták akkor 10 percen belül vissza is hozzák. - Próbáltam oldani a feszültséget egy kicsit, de túlságosan merev és komor voltam ahhoz hogy ebből bárki is kivehesse a poént.Elrabolták... És ki akarta volna elrabolni_? Oké, ez talán hülye kérdés volt lehet, hogy most kapásból tudnék mondani tíz jelöltet. De egy biztos, aki elrabolta az nem ismeri ezt a gyereket, vagy csak szimplán direkt csinálta ilyen jóra a többit?
- Elrabolták! - Jelentettem ki, amikor már teljes mértékben egyet értettem a lánnyal, akinek ma úgy látszik sokkal gyorsabb az agyműködése.
- Elbeszélgetünk mi ezekkel a kölykökkel. - Jelentettem ki, és hangomban nem igazán érződött a higgadtság.
Szemeimmel az íróasztalt fürkésztem és az annak tetején, rendezettnek nem nevezhető fecnitömeget és egy levélféle borítékot.Aztán magam után húzva Rebeccát felkaptam onnan a hófehér borítékot és egy gyors mozdulattal meg is szabadítottam tartalmától.
- Százfűlé-főzet? - talán. - Gondolkodtam hangosan. Vagy egy kicsivel több gyerekünk van, mint azt gondoltuk volna. Hát ez a két lehetőség van és mivel az egyik merő hülyeség volt így egyedül maradt a főzet. Igen, varázsereje az lehet, hogy nincs, de elvileg az nem zárja ki azt, hogy ne tudjon bájitalt keverni. De mi oka lenne rá egy olyan gyereknek mint Jayden gyártani még egy párat magából? Mert, hogy ő soha nem akarná azt, hogy mások is kiélvezhessék azt, ami csak az övé. És hol van, ha nem ez között a három angyal között? Márpedig ilyen rövid idő alatt még ő sem tanulhatott meg jól viselkedni. Sőt,, ő lenne az utolsó aki kedves és aranyos akarna lenni, még a színjáték kedvéért se, vagy én ismertem félre.
- Anyuci, ne játszd az értetlent. Jayden vagyok. - Szólt az egyik gyerek, miközben mind a két szobában maradott ugyanolyan túlságosan kedves mosolyt lövellt felénk. Oh, mi lesz itt, vagyis sokkal inkább mi van.
- A hangjuk. - Oké, én feladtam. Mi tud egy embert teljesen lemásolni? Van egyáltalán ilyen varázs? Mert ha van, akkor fejet hajtok az előtt aki ilyen tökéletesen végrehajtotta. És hogy az nem Jay volt, aki nem tud varázsolni az is biztos.
- Nincs ilyen varázslat. Vagy ha van, akkor én erről még nem hallottam. - Lehet, hogy nem kellett volna kijelentenem , arcát és jelenlegi idegállapotát tekintve, de már nem tudtam visszaszívni.
- Hidd el, ha elrabolták akkor 10 percen belül vissza is hozzák. - Próbáltam oldani a feszültséget egy kicsit, de túlságosan merev és komor voltam ahhoz hogy ebből bárki is kivehesse a poént.Elrabolták... És ki akarta volna elrabolni_? Oké, ez talán hülye kérdés volt lehet, hogy most kapásból tudnék mondani tíz jelöltet. De egy biztos, aki elrabolta az nem ismeri ezt a gyereket, vagy csak szimplán direkt csinálta ilyen jóra a többit?
- Elrabolták! - Jelentettem ki, amikor már teljes mértékben egyet értettem a lánnyal, akinek ma úgy látszik sokkal gyorsabb az agyműködése.
- Elbeszélgetünk mi ezekkel a kölykökkel. - Jelentettem ki, és hangomban nem igazán érződött a higgadtság.
Szemeimmel az íróasztalt fürkésztem és az annak tetején, rendezettnek nem nevezhető fecnitömeget és egy levélféle borítékot.Aztán magam után húzva Rebeccát felkaptam onnan a hófehér borítékot és egy gyors mozdulattal meg is szabadítottam tartalmától.
Gratulálok!
(Habár kötve hiszem, hogy olyan hű de könnyen rájöttetek minden apró részletre. De legalább az üzenetemet megtaláltátok.)
Úgy gondoltam játszhatnánk egy kicsit, csak hogy feloldódjon a feszültség. Találjátok ki hol találkoztam először a drága fiatokkal!
Sok sikert!
(Habár kötve hiszem, hogy olyan hű de könnyen rájöttetek minden apró részletre. De legalább az üzenetemet megtaláltátok.)
Úgy gondoltam játszhatnánk egy kicsit, csak hogy feloldódjon a feszültség. Találjátok ki hol találkoztam először a drága fiatokkal!
Sok sikert!
Komolyan mondom ez vicc, csak éppen nem értem azt min kéne nevetni. De most komolyan, hát honnan kéne nekem tudnom, hogy Jayden mikor találkozott vele először? Vagy , hogy egyáltalán ki ez? Odanyújtottam Zoenak a levele. Miféle őrült szórakozik velünk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése