Évek, évszázadok múltak el, mikor utoljára találkoztak. Akkor azt hitték már nincs többé. De talán az idő begyógyította sebeiket. Mit tennél ha egy váratlan pillanatban rád szakadna a múlt? Küzdenél vagy belenyugodnál, hogy újra át kell élned?

2010. október 10., vasárnap

Sebastian

Tim

Oké, be vagyok iratkozva. Már majdnem diák vagyok,. Még megvárjuk a beosztást amitől nem félek, hiszen biztos helyem van a Mardekárban. Amennyi bűnt én már elkövettem ,de azért vicces lenne a Grifibe vagy a Hugriba menni. De a Hollóhát jujj...

Milyen jó is lesz most ide járni 3évet. Minden hülyeségbe benne leszek. Kikészítem a tanárokat és a diákokat egyaránt. Ismerjék csak meg ők is milyen is az a Sebastian Acerlot. Mr csak az a szörnyű ,hogy én most Block vagyok. De nem baj az ,belül mindig Acerlot maradok.

- Na mi a helyzet Körszakáll? - Léptem oda az ablakban ücsörgő Zoehoz. - De igen felvettek. Sajnos. Vagyis neked sajnos. - Vetettem oda neki ,majd lábait ledobtam a párkányról és én ültem oda hozz. - Nem félek. Gyűlölöm őket. És épp elég gonoszságot csináltam már ahhoz ,hogy megérdemeljem a Mardit. Hát te nem félsz?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése